AJÁNLÁS a Magyar Építész Kamara tagjai és nyilvántartottai részére

A Magyar Építész Kamara a május elején hozott intézkedések tükrében nyomatékosan felhívja az építési ágazatban dolgozó építészek figyelmét az ÉVOSZ (Koji László elnök) által kezdeményezett és azt kiegészített ajánlások betartására és figyelembe vételére, a koronavírus okozta járvány egészségügyi és üzleti kockázatainak mérséklésére.

Az építési ágazatban vállalkozók és foglalkoztatottak, a teljes termelési értéklánc érdeke, hogy az építőipari vállalkozások – beleértve a tervezői, műszaki ellenőri beruházás előkészítő és lebonyolítói munkafolyamatok végzőit - mérsékeljék a koronavírus járvány egészségügyi és üzleti kockázatát. Ennek érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Magyar Építész Kamara az alábbi AJÁNLÁSOKAT fogalmazza meg:

A 2020. május 4-én életbe lépett, járvány elleni védekezés 2. szakaszának megfelelő intézkedések jellemzően a mindennapi életben betartandó szabályokat módosítják, enyhítik egyes területeken. Erről minden szakmagyakorló értesülhet a különböző médiákban, jogszabályokban. A munkavégzéssel kapcsolatos előírások érdemben nem módosultak, azaz a korábban meghirdetett egészségvédelmi intézkedések érvényesek az ország teljes területén (a földrajzi elhelyezkedésből adódó különbségek ugyancsak a mindennapi életre vonatkoznak).

A munkáltatóknak kötelessége a COVID-19 megfékezése, intézkedések hozatala a munkahelyeken azért, hogy a foglalkoztatottjaik egészségesek maradjanak. A munkavállalók kötelesek az előírt intézkedéseket betartani.

• A vészhelyzet alatt az otthoni (homeoffice) munkavégzés ajánlott, a távmunkára, az otthoni munkavégzésre és az elektronikus iratkezelésekre kell helyezni a hangsúlyt.

• Továbbra is ügyelni kell arra, hogy biztosítva legyen a munkahelyeken a rendszeres kézmosás és a kézmosást követő kézfertőtlenítés lehetősége.

• A szociális blokkokat szakcégekkel kell minél gyakrabban takaríttatni, szükséges a WC, mosakodási lehetőségek, tartózkodási hely, iroda – főként asztallapok és székek, karfák és kilincsek, billentyűzetek - rendszeres, gyakori fertőtlenítése.

• A kialakult helyzetben nem javasolt a nagy csoportokban történő munkábajárás, tervezői művezetésre utazás, törekedni kell a saját személygépkocsival történő közlekedésre.

• Mindenki köteles a tömegközlekedési eszközökön való tartózkodás során a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.

• A munkaadóknak kötelessége a munkavállalókat tájékoztatni az elvárt viselkedési normákról. Utasításokat kell kidolgozni arra az esetre, ha a munkahelyen igazolt fertőzött dolgozott. Bármely betegség tüneteit hordozó dolgozót a munkahelyről el kell tanácsolni.

• Közepes és nagy vállaltoknál az esetleges megbetegedésekre számítva indokolt a vírus terjedésének követhetősége érdekében kapcsolati napló vezetése, az adatvédelmi előírások betartásával.

• Csökkenteni kell a helyszíni megbeszélések számát. A helyszíni egyeztetéseken a résztvevő intézményeket, feleket lehetőleg csak egy-egy személy képviselje.

• A munkavégzést úgy kell szervezni, hogy a dolgozók minimális távolsága ne legyen 1,5 m-nél kisebb, ha ez nem megoldható - egészségügyi szájmaszk viselése kötelező. Szűk, beltéri munkavégzés esetén a dolgozók szájmaszkot kell viseljenek. A helyiségeket rendszeresen természetes módon szellőztetni kell

• Amennyiben a munkaadó tudja, hogy a munkavállalója a Covid-19 megbetegedés egyik rizikócsoportjába tartozik (pl. immungyengeség, korábbi betegsége, cukorbetegség), ezen kollégát nem alkalmazhatja olyan területeken, ahol magas a fertőzésveszély.

• A járványvédelmi intézkedéseiknek, az eszközök használatának ellenőrzését a vállalkozások kötelező érvénnyel végezzék.

• Javasolt a kooperációs értekezletek online felületen történő megtartása, melynek érdekében az ehhez szükséges technikai hátteret (hardver: webkamera, számítógép, esetleg kivetítés lehetősége, softver: minden résztvevő megjelenését biztosító kapcsolatrendszer) a létesítmény kivitelezője biztosítja. Az online művezetés nem váltja ki teljes mértékben a személyesen végzett művezetést, de segít a kivitelezési folyamatok nyomon követésében. (A MÉK javaslattal él a Kormányzat felé, hogy a veszélyhelyzet elmúltával is alkalmazható személyes és online művezetési rendszer jogi és munkavégzés feltételeit meghatározó szabályozás jöjjön létre)

• A személyes kooperációk, konzultációk fizikai feltételeit úgy kell kialakítani, hogy személyenként 8 m3 teret kell biztosítani, óránkénti természetes átszellőztetéssel.

• Kapcsolódó javaslatok:

• Indokolt felülvizsgálni és megerősíteni a finanszírozási képességet, figyelve a Kormány, az MNB, a számlavezető kereskedelmi bankok által kínált lehetőségeket is.

• A táppénzes igazolásokat, karantén elrendelési igazolásokat gondosan meg kell őrizni.

• Egy vagy több munkavállaló koronavírusban való megbetegedése esetén az ebből eredő kár viselése a munkaadó vállalkozást terheli. A kár átvállalására kormányzati intézkedések születhetnek.

• A koronavírus járvány miatt elrendelt vészhelyzetben is érvényesülnie kell a felek együttműködési kötelezettségének. Ennek keretében a szerződő feleknek törekednie kell a szerződések teljesítésére.

• Amennyiben kijárási tilalmat rendelnek el, a munkaadó feladata, hogy a munkavállalókat ellássa olyan igazolással, amelyet felmutatva eljuthat az építkezésre és onnan vissza is térhet.

• Amennyiben a tervező a járványhelyzetre hivatkozva fontos megbeszélést, egyeztetést mond le, úgy gondoskodnia kell más fórumot ennek megtartására szerződött vagy közreműködő – pl. kivitelező – feleivel.

• Újonnan, már a járványhelyzet idején és ismeretében kötendő szerződések esetén javasolt a szerződésekbe hosszabb teljesítési határidőket rögzíteni, függesztő vagy bontó feltételeket alkalmazni mivel a koronavírus miatti teljesítési akadályok következtében késedelmek lehetnek.

Budapest, 2020. május 4.

Forrás: http://mek.hu/index.php?id=46013

Tisztelt Kamara Tagok!

A Magyar Közlöny 2020/71. számában a Kormány 102/2020.(IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről.

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218921.381578
A rendelet 16-20. §-a rendelkezik a köztestületek, így a Kamarák működéséről is, a veszélyhelyzet során!

16. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

17. § (1) A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

(2) Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

18. § (1) A köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy (a továbbiakban: köztestületi ügy) intézésével kapcsolatos eljárási cselekményeket elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a szükséges nyilatkozatokat írásbeli formában, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.

(2) Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával nem foganatosítható, az érintett eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható. Az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

19. § (1) A fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el.

(2) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

20. § A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni. Az így meghozott határozatot a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

MAGYAR KÖZLÖNY LETÖLTÉS