BÚCSÚLEVÉL – EMLÉKEZÉS ANTALL ISTVÁNRA

Harminc éve találkoztunk először. Fiatal építészként álltam a mikrofonod előtt, az akkori idők aktuális mondanivalójával. A riporton túl megtudtam rólad, hogy Egerből származol, a Nyíregyházi Főiskola hallgatója voltál és erős barátságok kötnek a városhoz. Később a családi szálak és közel tíz évnyi rádiós munka erősítette meg kötődésedet.

Jó ideig nem tudtam, merre sodort az élet, de az első mély benyomás, a közvetlenség élménye hosszu időre megmaradt. Aztán sok év után változatlan, örökifjú vitalitással bukkantál fel újra, a Magyar Rádió „Gondolatjel” című kulturális hetilapja szerkesztő műsorvezetőjeként. Hűséges hallgatód lettem, felvezető gondolataid, üzeneteid, szellemiséged tisztelője maradtam. Közel másfél éve, hatvan éves születésnapod megemlékező időszakában kerestelek azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az építészetet értő és azt a kultúra szerves részének tekintő empatikus riporterként legyél a házigazdája egy ebben a formában soha létre nem jött műhelybeszélgetésnek. 2013. novemberében a megyei Építész Kamara irodájában, szűk körű hallgatóság előtt egy megismételhetetlen szakmai, baráti beszélgetést moderáltál városunk mértékadó, általad is jól ismert építészei, Bán Ferenc és Kulcsár Attila életművét, építészeti hitvallását áttekintve. A találkozásról nem készült hangfelvétel, emlékét pusztán néhány fénykép őrzi és a résztvevők emlékezete. Akkor azt ígérted, ez a beszélgetés nem ért véget, folytatjuk és befejezzük.

Nem tudtuk, hogy az építészet ürügyén meghívott, általunk is ünnepelt, grafikai életművét is kiállító és megosztó Antall Istvánt személyesen utoljára láthattuk vendégül. Aki ott volt, pótolhatatlan emlékkel, páratlan emberi, riporteri egyéniséged közvetlen megismerésével gazdagodott. Néhány hete még váltottunk egy sms-t, a „Gondolatjel”-ből hiányoltalak. Pár szóban megnyugtattál, hogy jövő héttől újra hallhatunk és valóban így történt.

2015. április nyolcadikán a Kossuth Rádióban megdöbbentő hírt hallhattunk. Antall Istvánt, a Magyar Rádió munkatársát gyógyíthatatlan betegsége elszólította az élők sorából…Ma, 2015. április tizenkettedikén még Te szóltál hozzánk a „Gondolatjel” kultúrát kedvelő hallgatóihoz, barátaidhoz, nyíregyházi tisztelőidhez, ebben a formában utoljára.

Búcsúzom Tőled, akinek második szülőföldjévé vált a nyírségi homok, aki a magyarságot, a kultúra, a művészet képviselőit határon innen és túl is értette és megszólította…Aki tudta, hogy az építészet az egyetemes kultúra része, jeles képviselőit meghallgatni, érteni és értelmezni érdemes és gondolataik a széles nyilvánosság elé kívánkoznak. Őrizzük az emlékedet, tiszteletbeli nyíregyháziként, az egyetemes kultúra minden ágának értőjeként, a magyar szellemiség országhatáron átnyúló ápolójaként. Ma még hallhattunk az éter hullámain, de máris hiányzol…A magyar kultúra és szellemiség, az építészet világa is szegényebb lett, szegényebb lesz nélküled.

Végh József

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara elnöke,

egy építész a tisztelőid közül

Kedves Kollégák!

Tisztelettel várjuk Önöket 2015. április 20-án a Műemlékvédelmi Világnap alkalmából rendezett ünnepi ülésre és tudományos konferenciára. Idén a nemzetközi tudományos ülés az ICOMOS alapításának 50. évfordulójához kapcsolódik a Közép-európai műemlékvédelem aktuális kérdéseinek megvitatásával. A programot levelünkhöz mellékelten küldjük.

A rendezők munkájának segítése érdekében kérjük 2015. április 13-ig szíveskedjenek részvételi szándékukat (a résztvevők nevével és e-mail címével) jelezni asecretariat@icomos.hu e-mail címen. A regisztrációról visszaigazolást küldünk.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy csak a regisztrált résztvevőknek tudunk helyet és étkezést biztosítani!

PROGRAM LETÖLTÉS

Köszönettel:

Nagy Gergely

elnök

Debrecen Város Napjához kapcsolódva a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyűjteményei és a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja Önt 2015. április 9-én 17 órára az Apolló Moziba RÁCZ ZOLTÁN: BORSOS JÓZSEF című könyvének bemutatójára.

Dr. Varga Pál irodalomtörténész (az MTA tagja) és Gáborjáni Szabó Botond sorozatszerkesztő ismerteti az Egyházkerületi Gyűjtemények új kiadványsorozatát, amelyben Borsos József monográfiája is megjelent.

Rácz Zoltán könyvét bemutatja Sulyok Miklós művészettörténész, Budapest Galéria, az MMA levelező tagja.

Vetítés a mozi Soós Imre-termében:
ÉPÍTÉSZKORZÓ – Séta-társ Csontos János; Interjúfilm Rácz Zoltánnal, Borsos Józsefről.
Előtte Csontos János rövid bevezetője.
Csontos János Építészkorzó-sorozatának célja, hogy élvezetes módon mutassa be a magyar építészettörténetet és hidat képezzen a régi építészeti törekvések, korstílusok és a mai kortárs architekúra között – ezúttal Borsos József életműve által.

Az eseményhez kapcsolódó, Borsos József életművét bemutató tabló-kiállítás 2015. április 30-ig látható az Apolló Mozi (Debrecen, Miklós utca 1.) nyitvatartási idejében.

Időpont: 2015. április 9, Csütörtök (17:00) - 2015. április 30, Csütörtök
Helyszin: Apolló mozi



Borsos József – A hódmezővásárhelyi születésű építészmérnök 1908-tól Debrecen város építésze, majd 1923-tól a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője volt nyugdíjazásáig. 1929-30-ban elkészítette a Debrecen városfejlődését több évtizeden keresztül meghatározó városszabályozási tervet, a Nagyerdő rendezéséhez és annak a városhoz való kapcsolódásához szükséges koncepciót és terveket. A Nagyerdő területén tervezett gyalogúthálózattal alakította ki a Parkerdőt, melyet egy kis- és nagykörúttal vett körül, s kapcsolt az egyetemhez. A belső körúttal határolt erdei területen tervezte meg az ősi tölgyfák alatt a város páratlan szépségű környezetbe helyezett sporttelepét, a stadiont.

Az egyetem központi épületét 1933-ban avatták fel. Az épület előtt parkot Borsos már a város szabályozási tervében megalkotta, de a végső megvalósításba a kultuszminisztérium államtitkára is "beleszólt".

Borsos megszüntette a városban szétszórt felekezeti temetőket és a Parkerdő mellett jelölte ki az új Köztemető helyét. Körutas, íves sétányainak fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a Csónakázótó felé. A Ravatalozó építészeti megoldását festőművészek és iparművészek - részben Debrecen szülöttei - alkotásaikkal méltó módon egészítették ki. Az épületről írt korabeli elemzésekben jeles építészek leginkább a mű magyarságát emelték ki. Borsos külföldi tapasztalatai nyomán szorgalmazta a klinkertéglagyártást, a város meg is építette a gyárat. Ezzel új építészeti irányzatoknak teremtette meg a feltételét. Ez a szép és tartós építőanyag gyorsan népszerű lett.

1914-ben nagyszabású feladatot kap Borsos a várostól, a Kossuth utcai rendőrségi palota tervezését, felépítését. A megindult építkezést a világháború kitörése a tetőállításnál érte. Borsosnak be kellett vonulnia, de annyira szívén viselte az épület sorsát, hogy a harctérről küldte haza a részletterveket, így az ő elképzelései valósulhattak meg.

Az első világháború után az elszakított országrészekből beköltöző menekültek számára, a lakásínség enyhítésére a város új bérlakások építésével jelentős összeget használt fel. Ekkor készültek el a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti háromemeletes alacsony bérű kislakásos bérházak. Ezek terveit Borsos irányításával Zeleznik Gyula készítette, de a házakon megfigyelhetők Borsos jellegzetes stílusjegyei: a meredek tető székelyes visszametszésekkel, a tégladíszítés, a szénaboglyaív, mely a balkonokhoz készült.

A két világháború között az oktatási létesítmények építését Klebelsberg Kunó kultuszminiszter irányította. Az egyetem mellett iskolákat, óvodákat is építettek, s kialakították a tanyasi iskolahálózatot is. A budapesti építész, Kotsis Iván típusterveit alkalmazták Debrecenben is, de azokat Borsos ízlése szerint áttervezték, közös ismertetőjelük a félreismerhetetlen "Borsos-stílus": magastető, tégladíszítés, s az elmaradhatatlan városi címer a zászlós báránnyal és a főnixmadárral. A Csapó utca és Burgundia utca sarkán álló ipariskolát Zeleznik Gyulával közösen tervezte, a második világháborúban elpusztult a sarki bejárat fölötti kupola, s a földszinti üzletek domborműves bronzkapui sem láthatók már.

Épületein szívesen alkalmazza a társművészek munkáit: kerámiát, szobrokat, domborműveket, fafaragást, freskókat, színes üvegablakokat, s ezekből sokat maga tervezett.

Debrecenben utolsó nagyobb tervezése és építése az Egyetemi templom épülete. Sok megkötöttséggel kellett megterveznie a templomot, pl. az egyetem német barokk homlokzatához kellett "hangolnia és vakolnia".

Borsos József széles látókörű, nagy műveltségű építész volt, aki élete folyamán figyelemmel kísérte a világ építészetének alakulását, figyelmét azonban mindig megragadta a történeti, historizáló építészet és a tégla használata. Divatirányzatoktól mentes, s Debrecen építészetéért végzett munkássága ma is példaadó lehet.

(Rácz Zoltán Borsos József és Debrecen korai modern építészete című könyve alapján.)

Forrás: http://www.apollomozi.hu/borsos-jozsef-epiteszete-racz-zoltan-konyvenek-bemutatoja-cikk

http://hbmek.hu/index.php?page=hir&id=375