Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara 4400 Nyíregyháza, Őz utca 21. 11:51 Saját naptárhoz ad
"Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai"
487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról
322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység
felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről
33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről,
valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról
19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk
és közzétételük részletes szabályairól
194/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről
31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól
290/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról
22. Továbbképzés
34. § (1) A szakmagyakorló az ötéves továbbképzési időszak alatt - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles továbbképzést teljesíteni.
(2) A továbbképzési kötelezettség alól mentesül az elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló és a szakmagyakorlást eseti engedéllyel folytató személy.
(3) A továbbképzés típusa
A) kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén kötelező és szakmai,
B) * a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén kötelező és szakmai
továbbképzés.
KAPCSOLÓDÓ MÉK ELNÖKSÉGI HATÁROZAT
1/2020. (01.17.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége a Magyar Mérnöki Kamarával egyeztetve, azzal egyetértésben egyhangúlag a következő állásfoglalást hozza:
2020. január 1-től – jogszabály változás okán – az energetikai tanúsítók is szakmai továbbképzésre kötelezettek. Ennek végrehajtására az elnökség az alábbi eljárásrendet határozza meg.
A szakmai továbbképzésre 2020. januárjától újonnan kötelezett energetikai tanúsítók, amennyiben 5 éves továbbképzési periódusuk 2020 folyamán jár le, eltekint a szakmai továbbképzési pontok teljesítésének igazolásától.
2021 január 1. napja után lejáró jogosultságok esetén a továbbképzési időszak szakmai továbbképzésre kötelezett időszakára vonatkozóan összességében időarányosan kell a továbbképzési kötelezettséget teljesíteni,
tehát 2020-ra vonatkozóan 4 pontot, onnan pedig a „negyedéves szabály” alkalmazásával (eltelt negyedévenként 1 pont számítandó). Felkéri a továbbképzési szakértői testületet,
hogy a Szakmai továbbképzési szabályzat tárgyra vonatkozó módosítási javaslatát a májusi küldöttgyűlésre jóváhagyásra készítse elő.
JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS 2020. 01. 01-től
290/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról
JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK
2019. október-november
A MINISZTERELNÖKSÉG TÁJÉKOZTATÓJA
Tisztelt Kamarai Tagok, Szakmagyakorlók!
A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága 2019. október 30-án a MÉK és az MMK részére bocsátott egy tájékoztatót az egyszerű bejelentés 2019. október 24. napjától életbe lépett változásairól. A Magyar Építész Kamara a jogszabályi felhatalmazás alapján készíti a kötelező tervezői művezetés szabályzatát, amelyet a következő küldöttgyűlésre elő fog terjeszteni. A ME ÉHÁT tájékoztatója innen tölthető le.
JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS!
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet – a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
A Kormány 240/2019. (X. 16.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A Magyar Közlöny 2019. július 18-i számában megjelent az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó
kormányrendeletek módosításáról szóló 176/2019. (VII. 18.) Korm. rendelet!
A rendelet több más jogszabály mellett módosítja a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet.
A Kormány elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely eljár az alábbi építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben az építmény első végleges használatbavételéig:
a) magas építmények, b) a 20 000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, c) a 4 000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, d) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, e) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, f) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, amennyiben az elhelyezés 14,00 méter felett történik.
A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása során a rendelet meghatározza,
hogy a beépített tűzjelző berendezés létesítésére, átalakítására, bővítésére, használatbavételére, vagy megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmezett engedélyezési eljárás megjelölését, b) a berendezés megnevezését, a védett építmény, építményrész megnevezését, címét, valamint tűzoltó berendezés esetén az oltóanyag megnevezését, c) a létesítési engedély iránti kérelem esetén a tervező nevét, kamarai névjegyzéki jelölését, a berendezés létesítésének okát, d) a használatbavételi engedély iránti kérelem esetén a kivitelezésért felelős műszaki vezető, ennek hiányában a kivitelező nevét, a létesítési engedély számát.
A módosítás ezen túl tartalmazza továbbá a kérelem elbírálásakor vizsgálandó tények körét, az engedélyező határozat kötelező tartalmi elemeit, valamint a kérelem elutasításának eseteit.
A rendelet 3. melléklete meghatározza a beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció tartalmát.
A 4. melléklet tartalmazza a beépített tűzjelző berendezés létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező elvi jellegű dokumentáció tartalmát, az 5. melléklet a beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció tartalmát határozza meg, míg a 6. melléklet „a beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés megszüntetéséhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező nyilatkozat tartalma” címet viseli.
A rendelet a kihirdetését követő 30. napon – 2019. augusztus 17-én – lép hatályba.
JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK 2018. július 1.
2018. július 1. napjától
Változott a Kamarai törvény - 2018. július
A 2018. júliusától megváltozott jogszabályok listája (a teljesség igénye nélkül):
A törvényben pontosításra került az országos és területi kamarák törvényességi felügyeletet ellátó miniszter megjelölése a minisztériumok felsorolásáról szóló kormányrendelet alapján. a jövöben az általános törvényességi felügyeletet ellátó tárca az építésügyi szabályozásért, és építéshatósági ügyekért felelős miniszter lesz.
Kiegészítésre kerültek továbbá pontosítási céllal a fegyelmi vétség elévülésre vonatkozó, vagyis a fegyelmi eljárás lefolytatását gátló körülmények.
Kis értelmezési problémát ugyan felvethet a módosítás, mivel a kétéves elévülést főszabály szerint továbbra is a cselekmény elkövetésétől kell számítani, ha azonban a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, a kétéves határidőt nem az elkövetéstől, hanem az eljárás befejezésétől kell számítani a módosítás szerint. Itt is érvényes a szabály, hogy ezen határozatok kamarai közlését követő 3 hónapon belül van lehetőség és kötelezettség hivatalbóli fegyelmi eljárás megindítására.
„35. § (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti
a) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: panaszos),
b) a kamara szerve, tisztségviselője, tagja,
c) hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szerv, az építésügyi (létesítési) és építésfelügyeleti hatóságok.
(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén vagy ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés vagy a feladatkörében tudomására jutott tények alapján, és kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. A fegyelmi eljárásról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt és a panaszost.
(3) A panasz visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(4) A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, hivatalból megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított három hónapon belül nem indította meg vagy az elkövetéstől számított két év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a bíróság jogerős határozatnak vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a kamarával való közlésétől kell számítani. a A kétéves határidőt pedig az eljárás a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.
(5) A fegyelmi eljárást annak megindításától számított 90 napon belül be kell fejezni.
38. § (1) A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt: kamarák) tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet az építésügyért építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos építményfajtákra vagy a műemlékekre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez - előzetesen - kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét."
Megállapította: 2007. évi LVII. törvény 15. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. XI. 14-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2012. XI. 14-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (2). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 72. § a).
Módosította: 2012. évi CLVII. törvény 21. § 5.
Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 318. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (2) o).
Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 318. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (2) o), 2018. évi V. törvény 10. §.
Összeállította:
Dr. Gáts Andrea LL.M:
jogalkotási szakjogász